Búbos vöcsök
2006.10.24. 20:27
Ezt a félénk, védett madarat szinte lehetetlen észrevétlenül megközelíteni. Gyakran megmutatja magát, de csak messziről. Ha embert észlel, akkor lebukik a víz alá és csak hosszú másodpercek múlva, az eredeti helytől jó messzire bukkan fel. Akkora, mint egy kacsa. Kinyújtott nyakáról, feketés tollfüléről (búbjáról) és a költési időben vörösbarna tollgallérjáról távolról is könnyen felismerhető.
Minden évben költ néhány pár a szigeteket övező nyugodt nádasokban. Fészküket, melyet úszó fészeknek neveznek a nyílt víz és a zárt nádas közötti átmeneti zónába, de még a nádasba építik úgy, hogy a vizet mindig gyorsan elérhessék. A fészek olyan, mint egy hajó, mivel nagy része víz alatt van. A gondos vöcskök házukat általában nádszálakhoz horgonyozzák le. Családjukban „egyenjogúság” van, ami azt jelenti, hogy a gúnár is elvégez minden házimunkát, teljes mértékben kiveszi részét a fészeképítésből és az utódok gondozásából.
Általában májustól költenek. A 4-5 tojáson felváltva kotlanak, vagy ha mindketten eltávoznak, akkor korhadó növényi anyagokkal betakargatják azokat. Egy hónapon belül bújnak elő a hosszában fekete-fehér csíkos fiókák, akik bár tudnak úszni, mégis gyakran utaznak szüleik hátán. Júliusban már nemcsak bukni, hanem repülni is képesek a korán kikelt vöcskök. A család őszig marad együtt.
Testfelépítésük tökéletesen alkalmazkodott a zsákmányszerzéshez. Hegyes csőrük, hosszú nyakuk, hátul lekerekített, szinte farok nélküli áramvonalas testük, erőteljes, úszólebenyes lábuk mind a merülést, a gyors víz alatti haladást és manőverezést szolgálják. Annyira a víz a lételemük, hogy én még nem láttam repülő búbos vöcsköt. Táplálékuk állati eredetű: halak, rovarok, kétéltűek.
Költöző madarak, de gyakori, hogy áttelelnek.
//gportal.hu/portal/pipacs48/image/gallery/1161606420.jpg
(2004. május)
|