|
2006 október 27-én fogadott lányom, Edit elvitt egy kis csónakázásra. Amíg ő az evezőt forgatta, (mivel szokásához híven nem rakott be még egy lapátot) én nyugodtam nézelődhettem...
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
 Előző nap a kikötőből (piros pipával jelölt terület) néztem szét. A csónakút két sziget közé vezet, a kékkel jelölt vonalon haladtunk.
 A kikötő alunézetből
 Pihenő csónakok a kikötő mellet, mivel (szerencsémre) éppen horgászati tilalom van.
 Az Angyali-sziget látványa
 És ugyanaz kicsit közelebb hozva
 A két sziget közötti, a helyiek által lagúnának hívott rész bejáratát nem könnyű észrevenni. Benn a víz sekély és nyugodt.
 Egy vízbe süllyedt falevél, és a nyári hínár maradéka tisztán látható.
 Egy kicsit arréb a víziösvény elkanyarodik.
 Én elöl ülök, ilyen is a kilátás a csónakból.
 A kanyar után kissé kiszélesedik a víztükör. Balra van az Angyali-sziget.
 A másik oldalon a Vesszős-sziget van - a térkép szerint Vesszőzátony.
 Időnként egy kis civakodásra is sor került. Ez a madár hangos szárnycsapokásokkal éppen menekülőre fogta. Ilyenkor szaladnak néhány lépést a vízen, majd továbbúsznak.
 A tisztességes távolságot megtartva a madarak átúsztak a másik oldalra,
 majd a fák alatti jótékony sötétet kihasználva eltűntek.
 Ime a sok stég közül egy.
 És egy másik, talán már a télre készülődnek, mivel a csónakot partra tették.
 Innen még messze van a kijárat, de a víz olyan sekély volt, hogy vissza kellett fordulnunk.
 A szemből sütő nap csillogása a vízen szemkápráztató volt.
 Visszaértünk a szárcsákhoz. Ezt a példányt egy kis napozásban zavarhattuk meg.
 Amikor megelégelte közelségünket, komótosan beúszott a nádasba. Nagyobb nyüzsgést is türelmesen elviselnek, most csak egyetlen csónak, a mienk járta a vizet.
 Találkoztunk az őszi melegben szerelmes hangulatba került szitakötőkkel,
 és a mifelénk elmaradhatatlan tőkés récékkel. Ez volt az idei ősz egyik utolsó meleg, verőfényes napja, mely ilyen szép látnivalókkal ajándékozott meg minket.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
