Október 9.-én Vajnai János tanár úr javaslatára és kérésére Lórévre mentünk. Gyönyörű, napos idő volt, a tanár úr vázlatokat rajzolt és útközben mesélt, útitársunk Hernádi Ferenc nézelődött és pihent, szerénységem pedig vezetett, fülelt és fényképezett.
Lórév igen kicsi település, mindösszesen 310 lakossal. A Csepel-szigeten, eléggé délen a sziget nyugati oldalán a Duna mellett fekszik. Lakosainak többsége szerb nemzetiségű. Ők az 1690-es években Csarnojevity Arzén pátriárka vezetésével, az iszlám elől menekülve jutottak ide és letelepedtek.
A település szívében áll az egyik úticélunk, a XVIII. században copf stílusban épült szerb templom. Szinte karnyújtásnyira van tőle a csúnya, de szükséges víztorony, amit én helyezkedéseimnek hála az összes felvételről lehagytam.
A másik látnivaló a Duna árterében, a töltésre épített neogótikus stílusú Zichy emlékkápolna. Az elbeszélés szerint az 1848-49-es szabadságharc idején Zichy Ödön-t árulásáért itt végeztette ki Görgey tábornok. A helybéli ácsokkal készíttette el a bitófát. A császári család emeltette a kápolnát 1859-ben (a szerencsétlen ácsokat pedig kivégezték).
Lórév nevének eredetéről a település honlapján  http://www.lorev.hu/ is olvasható egy verzió. (Bővebb információk ugyanitt találhatóak.) A tanár úr ismeretei szerint, a révet lovakkal "gépesítették", azaz a két parton a köbe-körbe járó lovak tekerték fel a terhet vontató kötelet. Veszély esetén a kötél behúzásával az átkelőt gyorsan meg lehetett szűntetni.
A nap termése a Fényképeim: Barangolások, Lórév képtárban, //gportal.hu/gindex.php?pg=15946859&gid=1541464 címen látható.