Májustól a földek közötti utak mellett fehérítenek a bodzabokrok férfitenyérnyinél is nagyobb virágzatai. A virágok meghűlés elleni teakeverékek alkotói, enyhe izzasztó, gyulladásgátló és köhögéscsillapító hatásuk révén. (Gyenge hashajtó hatása is van.) Érdemes szedni a virágot, de lehetőleg ne forgalmas út melletti bokorról, és csak annyit, amennyit felhasználunk. Mind a friss, mind a szárított virágból (ez utóbbit védjük a nedvességtől, - még a levegő párájától is – mert rendkívül könnyen magába szívja azt) finom szörpöt készíthetünk. A receptek Pelle Józsefné Nyári ízek télire c. könyvéből szó szerint vett idézetek.

"Tíz-tizenkét tenyérnyi bodzavirágot egyenként vízbe mártunk és lecsurgatva egy vagy két nagy edénybe — műanyag vödörbe — teszünk. Két kg cukrot felfőzünk 6 liter vízzel, ha kihűlt, elkeverjük másfél dkg borkősavval és ugyanennyi citromsavval (a gyógyszertárban kapható) és a bodzavirágokra öntjük. Három-négy napig — hűvös helyen — állni hagyjuk, azután leszűrjük és belekeverünk egy kávéskanálnyi szalicilt. A szörpöt üvegekbe töltjük, lekötjük és hűvös helyre tesszük. Hígítva fogyasztható."

"Hat liter vizet 80 dkg cukorral és másfél dl almaecettel felforralunk és belekarikázunk egy héjas, megmosott citromot. Húsz dkg mézet világossárgára pirítunk, beleöntjük a cukros-ecetes lébe, ezt még egyszer felforraljuk, majd beledobunk egy nagy maroknyi szárított bodzavirágot, és a tűzről levéve, letakarva, 1-2 napig állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, üvegekbe töltjük, a tetejére egy kevés benzoesavas nátriumot szórunk, ledugaszoljuk és legalább egy hónapig hűvös helyen állni hagyjuk. Ezután már fogyasztható.”